Immár a harmadik új földrészre léptünk ezen út során, Ázsia kapuit Indonéziában, egészen pontosan Bali szigetén léptük át. Közel 8 órán keresztül tartott az út Cairnsből, mivel Sydneyben át kellett szállnunk, vagyis az első repülővel a célállomással ellentétes irányban kellett repülnünk. Balira érve, miután a reptéren kiváltottuk a 30 napig érvényes vízumot, taxival a közeli Kuta városába mentünk. A reptéren, amellett hogy ez volt az első hely az úton, ahol nem értettük semmit a nyelvből, amin a hangosbemondón beszéltek, eléggé megragadt az emlékezetünkben, a „Halálbüntetés jár azért, ha valaki drogot hoz az országba” felirat. Délkelet-Ázsia nagyon más világ, mint ahol eddig utaztunk. Kuta maga egy turistáktól nyüzsgő, az utcán hangosan rikácsoló részeg kölykökkel teli város, ahová elsősorban Ausztráliából jönnek a közelséget kihasználva, kiélvezni hogy a sör és a cigi kb. egytizedébe kerül, mint amit otthon fizetnek érte..

Mi csak a minimálisan szükséges időt töltöttük itt, egy egyébként csendes utcán, egy kellemes szálláson. Balin a szállás a pároknak van kitalálva, nincsenek hostelek, csak hotelek és az olcsó szállást az úgynevezett „homestay” típusú szállások jelentik, ahol egy család ad ki a szobát a vendégeknek. Ezek a szobák szinte mindenhol gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek 1 vagy 2 embernek. A szobák szinte mindenhol egy belső udvarra nyílnak, ahol kis háziszentély, virágoskert szinte mindenhol megtalálható, és általában nyugalom, még a kutai szállásunkon is. Azt is nagy örömmel érzékeltük, hogy az ausztráliai és új-zélandi drágaság után itt 5-6 euróért fejenként alszik az ember (és Baliban az egyik legdrágább a szállás egész Indonéziában), míg 2-3 euróért ebédel vagy vacsorázik.

Miután tettünk egy sétát a kutai hosszú tengerparton, hamar tovább álltunk Ubudba. Ubudba érkezve egy egész csoport ember vár rád, akik megpróbálnak meggyőzni, hogy az általuk kínált szoba a legjobb, szinte át kellett magunkat verekedni rajtuk, hogy békén hagyjanak minket. Közben kétpercenként kiálltanak utánad az út szélén üldögélők „taxi? taxi taxi?”, de szerencsére nem nagyon erősködnek. Miután egy jó kis kört tettünk a hátizsákkal, találtunk is egy szuper jó szállást az egyik főutcától nem messze, egy nagyon csendes, nyugodt utcában. Belos House-t mindenkinek csak ajánlani tudjuk, aki arra jár. Ubud, annak ellenére hogy elég sok a turista, mégis egy nagyon kellemes hely, és a legtöbb ember egy pár napra jön ide, aztán többet marad, ahogy velünk is történt. A turisták számára fenntartott drága éttermek mellett, rengeteg olcsó helyi étterem van, ahol kipróbálhattuk a bali konyha (sokszor csípős) ízeit. Az első nap csak egy rövidebb sétát tettünk, a városban található rengeteg templom közül a Pura Taman Saraswatit látogattuk meg, amelynek előterében egy lótuszvirággal teli gyönyörű szép tó is található.

Másnap ellátogattunk a közeli erdőbe, amely Monkey Forest névre hallgat. Ebben az erdőben több templom is található, amely tele van bali makákókkal. Elég vicces jószágok, amellett, hogy ha az ember nem figyel oda, akkor bármit kilopnak a zsebéből vagy a kezéből. Mi remekül szórakoztunk rajtuk, ahogy egymást nyalogatták, símogatták vagy éppen szexeltek.

Innen tettünk egy néhány kilométeres sétát Penestananig hogy megnézzük a közeli rizsföldeket, amelyek mint végtelen zöld pázsit terülnek el. Ezen a részen turistákkal nem találkoztunk, ellenben érdeklődő emberekkel és főleg gyerekekkel igen, akik mindenhol hangosan üdvözöltek minket. Az egyik templomban láttunk egy csomó asszonyt, akik a nemsokára, teliholdkor esedékes ünnepre készítettek különböző tárgyakat virágokból, gyümölcsökből és banánlevélből.


A következő nap béreltünk egy scootert, amit itt hihetetlenül olcsón adnak bérbe, alig több, mint 3 eurós napi árért egy vadi új kismotort adnak, a benzin litere 30 eurócent körül mozog, úgyhogy toronymagasan ez a legjobb módja annak, hogy az ember felfedezze Bali szépségeit. Ubud közelében több fontos hindú templom található, először Tampaksiringbe mentünk, ahol két fontos templomegyüttes, a Gunung Kawi és a Tirta Empul találhatók. Előbbiben, amellett hogy itt is gyönyörködtünk a közeli rizsteraszokban, egy csomó kisgyerek szórakoztatott minket, akik mindegyike fotón akartak szerepelni.

Tirta Empul Bali egyik legfontosabb temploma és híres arról a forrásról, amely a földből tör elő, és amelynek mágikus hatást tulajdonítanak. Az itt kialakított medencében az emberek ruhástól fürödtek és imádkoztak. A templomban itt is rengeteg embert láttunk, akik a hamarosan következő ünnepre készültek, az egész nagyon szervezettnek tűnt, mint egy méhkas, ahol a feladatok le vannak osztva, csak úgy nyüzsögtek az emberek.

Beduluban meglátogattuk a Goa Gajah templomegyüttest, ahol az egyik templomot egy szikla falába vájták, és egy démon száján keresztül lép be az ember a templomba. Yeh Puluban pedig egy sziklába vésték a hindú vallás egyes fontos szereplőit. Már kezdtünk fáradni a templomoktól, de még a Tanah Lot templomot meglátogattuk, amely elsősorban fekvése miatt érdekes, ugyanis a tengerben található közvetlenül a part mentén, és apály idején gyalog is meg lehet látogatni. A templomot mindenki a templom mögött a tengerbe bukó nap miatt jön megnézni, amely tényleg varázslatos hangulatú a turistahad ellenére is. Ezen a napon Gábor gyakorolhatta a Húsvét-szigeten szerzett motorozási tapasztalatait élesben, ugyanis Denpasaron, a sziget fővárosán is keresztül kellett mennünk, ahol eszméletlen mennyiségű motoros van az utcákon.

A negyedik ubudi napunkon ismét motorra ültünk, és célba vettük a sziget északi részét, egész pontosan a Bedugul mellett található gyönyörű Pura Ulun Danu Bratan templomot, amely közvetlenül egy tó partján tallható. Bali ezen részén, ahol a hegyeket ködfelhő borítja, a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb, úgyhogy visszafelé már a széldzsekiben ültünk motorra, ami jó döntésnek bizonyult, ugyanis egy jó kis trópusi esőt is sikerült elkapnunk.

Az ubudi tartózkodásunk ezzel véget ért, elbúcsúztunk Belostól és Madetól, a délkeleti parton található Padangbai lesz a következő állomásunk.