Nem először ezen utazás során, egyik pillanatról a másikra megváltoztattuk az útitervet. Eredetileg a Gili-szigetekre készültünk, mégis először inkább a Balitól délre található Nusa Lembongan-sziget felé vettük az irányt. Erre a szigetre a legegyszerűbben Sanurból lehet eljutni hajóval. Nem volt szerencsénk, ugyanis kiderült, hogy pont erre a napra esett a „csend napja”, amikor is a szigetre nem indulnak hajók, így nem volt más lehetőségünk mint Sanurban éjszakázni. Ez, a Kutához hasonlító tengerparti üdülőváros nem volt nagyon kedvünkre, főleg, hogy az árak messze felülmúlták a korábban Kutában találtat. Hosszas járkálás után végül találtunk egy elég olcsó és egyben elég gagyi szállást, ahol a tulaj nő ráadásul rendkívül antipatikus volt, de egy éjszakára pont megtette.

 Korán reggel már a kikötőben voltunk, ahol felszálltunk az olcsó és egyben lassú hajóra, amelyen együtt utaztunk a helyiek által a szigetre szállítandó összes áruval. A hajón megismerkedtünk Xavival és Sandrával, egy nagyon szimpatikus katalán párral. A szigetre érve együtt mentünk a Tropical Lembongan bungalóit megkeresni, amelyről Bianca, egy brazil lány, akivel korábban együtt utaztunk, nagyon jókat mesélt nekünk. A szálláson dolgozó srácok nagyon jópofák voltak és maga a szállás illetve az ára is kellemes volt, úgyhogy mind a négyen itt szálltunk meg. Az első nap nem sok mindent csináltunk, tettünk néhány rövidebb sétát és együtt ebédeltünk illetve vacsoráztunk katalán barátainkkal.

Nusa Lembongan nem egy hatalmas sziget, de a sziget tőlünk távolabb eső részére egy hegyen keresztül lehet eljutni, amihez gyalog ebben a melegben nem volt kedvünk, így ismét motort béreltünk. Itt még bukósisakot sem adnak a motorhoz, de a szörnyű minőségű utak és a rövid távolságok amúgy sem teszik lehetővé, hogy az ember nagyon felgyorsuljon és ezzel egy nagyobb esést kockáztasson. Nusa Lembongan közvetlen szomszédja egy egészen kicsi sziget, Nusa Ceningan, amelyre egy keskeny függőhídon keresztül lehet eljutni. Ez a híd igen keskeny, úgyhogy ha mindkét irányból próbál áthajtani egy motoros, akkor az egyik jobb, ha megáll és kicsit félreáll. A szigeten elsősorban helyiek laknak, nincs sok érdekes látnivaló, a Secret Beachet leszámítva, amelynek öblére remek a kilátás felülről.

Visszatérve Lembonganra, meglátogattuk a két leghíresebb partot, a Mushroom Beachet és a Dream Beachet. Az előbbin rengeteg hajó zavarja a nyugalmas fürdőzést, míg utóbbinál nagyon erősek az áramlatok, így csak rövid időt töltöttünk itt és visszatértünk a faluba. Útközben a hegytetőről gyönyörködtünk a kilátásban, a tenger gyönyörű színében. Délután, amikor a meleg már elviselhetővé vált, elmotoroztunk a sziget északkeleti csücskébe, ahol a Mangrove Forest található. Mivel éppen apály volt, így a fák teljes gyökérzete is látható volt.

Másnap egy snorkelling-kirándulásra indultunk korán reggel. Első állomás a „Secret Manta Point” volt, amely a sziget első számú látványossága, ugyanis sokszor lehet hatalmas ördögrájákkal találkozni. A hajóút elég rázós volt, az áramlatok itt nagyon erősek, de végül is ki lehetett bírni, majd megérkezve a tengerbe ugrottunk. Két hatalmas ördögrája is ott úszkált a közelünkben, többször is egész közel haladtak el alattunk illetve mellettünk. Mit mondjunk, külsejük miatt azért kicsit tart az ember ezektől a hatalmas jószágoktól, még ha nincs is ok rá.

A ráják után a következő megállónk a Wall Point volt, ahol gyönyörű korallokat és elég sok különböző trópusi halat is láthattunk. A korall szépsége összemérhető volt a Nagy Korallzátonyéval.

Alig pár perccel azután, hogy visszamásztunk a hajóra, ismét vízbe ugrottunk, a kapitány ugyanis meglepetést igért nekünk. Ahogy a fejünket a víz alá dugtuk, eléggé elállt a lélegzetünk, ugyanis a mellettünk lévő hajó közelében egy raj hatalmas fekete halat láttunk, amelyek a „Giant Belly Fish” névre hallgatnak, és a hajóról a tengerbe dobott kenyérre érkeztek.

Úsztunk egy jót közöttük, majd a kirándulást a Mangrove Point koralljánál fejeztük be. Nagyon klassz kirándulás volt, főleg belegondolva, hogy milyen keveset fizettünk érte. Este kisétáltunk a tengerpartra, hogy megtekintsük a naplementét, és emelett először volt szerencsénk tisztán látni a Gunung Anungot, Bali vulkánját, amelyet szinte mindig felhők vesznek körül.

Nagyon tetszett nekünk Nusa Lembongan, bár voltak turisták, mégis egy olyan szigetet ismertünk meg, ahol a hangulatot elsősorban a helyiek dominálják. A snorkelling is remek volt, a szállásunkról nem is beszélve. Amit hiányoltunk itt, az a nyugodt homokos tengerpart, ahol bármikor úszhatnánk egy jót anélkül, hogy a hajókat kellene kerülgetnünk vagy pedig az erőteljes áramlatokkal küzdenünk. Három remek nap után így magunk mögött hagytuk Lembongant és visszatértünk az eredeti tervünkhöz…